A Magyar Hadtudományi Társaság közgyűléséről
2010. november 17-én közgyűlést tartott a Magyar Hadtudományi Társaság abból az alkalomból, hogy most emlékezett meg alapításának 20. évfordulójáról - 1990. november 18-án ült össze a Társaság alakuló közgyűlése.
A jubileumi közgyűlésnek a HM Rekreációs és Kulturális Kht. (közismert nevén a Stefánia-palota) színházterme adott otthont. A Társaság jelenlegi mintegy hatszáz fős tagságából illetve a meghívott protokoll-vendégekből körülbelül kétszázan tettek eleget a meghívásnak. A közgyűlés tulajdonképpen kávészünettel megszakított háromórás plenáris tanácskozás formáját öltötte, amelynek fővendége Simicskó István, a HM parlamenti államtitkára volt.
A kávészünet előtti ülésen Szenes Zoltán, az MTA Hadtudományi Bizottságának elnöke, a Társaság alapítóinak egyike elnökölt. Az elnökségben Simicskó István államtitkáron kívül Szabó Miklós akadémikus, a Hadtudományi Bizottság egyik alelnöke, Szabó József, a Társaság korábbi elnöke és Korinek László akadémikus, a Magyar Rendészettudományi Társaság elnöke foglalt helyet.
Szenes Zoltán bevezető szavai után elsőként Szabó Miklós köszöntötte a jubileumát ünneplő Hadtudományi Társaságot. Említést tett a Társaság megalakulásának körülményeiről, az azóta bekövetkezett történelmi változásokról és a Társaság felelősségéről ezen változások jellegzetességeinek kutatásában.
Simicskó államtitkár expozéjában a Honvédelmi Minisztérium (és általában a Magyar Honvédség) valamint a Magyar Hadtudományi Társaság közötti kapcsolódás fontosságára helyezte a hangsúlyt. Kifejezésre juttatta elismerését a Társaság tudományos tevékenységével és ezen belül a Hadtudomány című folyóirat színvonalával kapcsolatban. Kifejtette, hogy a tudományos eredményeket feltétlenül át kell ültetni a gyakorlatba. Kilátásba helyezte a Honvédelmi Minisztérium anyagi támogatásának további folytatását, megemlítve, hogy folyamatban van egy hosszú távú megállapodás előkészítése.
Az igazi ünnepi megemlékezést Szabó József tartotta, aki személyes hangvételű előadásában felidézett néhány mozzanatot a Társaság két évtizedes történetéből. A legizgalmasabb epizódok közé tartozott Göncz Árpád akkori köztársasági elnök részvétele és felszólalása egy geostratégiai témájú konferencián vagy az MTA Hadtudományi Bizottságának megalakulása 1994-ben (nem kis mértékben a Hadtudományi Társaság kezdeményezésére). Kivételes jelentősége volt a Hadtudományi Lexikon kiadásának 1995-ben, amelynek szerkesztői munkálataiban majdnem 130 fő vett részt.
Szabó József után Lakatos László nyugállományú vezérőrnagy, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem főtitkára kapott szót, aki elégedetten állapította meg: a magyar katonai felsőoktatás kivételes színteréül szolgáló egyetem és a katona-tudósoknak állandó fórumot biztosító Hadtudományi Társaság között az évtizedek folyamán szoros, gyümölcsöző együttműködés, valóságos szimbiózis alakult ki. Rámutatott, hogy az egyetem oktatói állományának jelentős hányada tagja a Hadtudományi Társaságnak.
Korinek László akadémikus a "fiatalabb testvér", a Magyar Rendészettudományi Társaság nevében köszöntötte a jubileumukat ünneplő hadtudósokat. Kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a két rokon tudományterület művelői között kialakuló kooperáció kölcsönösen megtermékenyítően hat a munkánkra, tevékenységünkre.
Szót kért Orosz Zoltán vezérőrnagy, a vezérkari főnök helyettese, aki egyrészt átadta a vezérkari főnök üdvözletét, másrészt kifejezte meggyőződését, hogy a honvédség állományába tartozóknak is ki kell venniük részüket a tudományos munkából.
A szünetet követően Padányi József mk. ezredes, a ZMNE rektorhelyettese elnökölt. Az elnökségben foglalt helyet Simicskó István államtitkár, Nagy László, a Társaság elnöke, Turcsányi Károly, a Láhner György Haditechnikai Klub elnöke, Czene Gréta, a Biztonságpolitikai szakosztály elnöke.
Ekkor került sor az elismerések átadására. A honvédelmi miniszter a Magyar Hadtudományi Társaság jubileuma alkalmából a Honvédelemért kitüntető címet adományozta Jakab László alezredesnek, illetve - az elnökség felterjesztésének megfelelően - emléktárgyat adományozott Gruber Nándornak és Csery-Szücs Péternek. A Társaság elnöke adta át az MHTT rangos elismeréseit: Turcsányi Károly ny. ezredesnek a Tanárky Sándor-díjat, Bognár Károly ny. ezredesnek pedig az Életmű-díjat és a vele járó aranygyűrűt. Végül Horváth István ny. ezredes, a Hadtudomány eddigi főszerkesztője "a szerkesztő bizottság örökös tagja" címet igazoló oklevelet kapott.
A továbbiakban hozzászólások hangzottak el.
Bognár Károly felszólalásában - többek között - kifejtette, hogy az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságában nem hozzáértő emberek ülnek, illetve hogy a honvédség, a honvédelem ügye a médiában nem kap megfelelő megmutatkozási lehetőséget.
A hozzászólásra Simicskó államtitkár reagált, mondanivalójának lényege, hogy a Honvédelmi Bizottság tagjainak esetében döntő a honvédelem ügye iránti elkötelezettség. A Magyar Honvédség népszerűsítése nem csak a médiában lehetséges, hanem például a védelmi költségvetés vagy a most létrehozandó önkéntes tartalékos rendszer révén is.
Sajtos Sándor, Tahitótfalu polgármestere, egyben a térségi védelmi bizottság alelnöke azt vetette fel, hogy a Hadtudományi Társaságnak - együttműködésben az egyetemmel és a Belügyminisztériummal - részt kellene vállalnia az önkormányzati vezetők felkészítésében katasztrófa-helyzetek kezelésére.
Deák Péter elméleti jellegű felszólalásában annak a kérdésnek a megvitatását ajánlotta a Társaság figyelmébe, hogy a globalizáció korszakában milyen kutatási területek képezik a hadtudomány tárgyát, mennyire releváns a fegyveres küzdelem középpontban tartása, egyáltalán mi a hadtudomány definíciója.
Nagy László MHTT elnök felszólalásában kitért a Társaság jelenére és jövőjére. Kijelentette: nagyon sokan dolgoznak azért, hogy valóban legyen jövője a Társaságnak, a Hadtudomány című folyóiratnak. Méltatta a kialakult hagyományokat, többek között a folyóirat nyomdai megjelentetését. Elismeréssel szólt a "stratégiai bizottság" munkájáról, javaslatairól. Bejelentette, hogy napirenden van a Hadtudományi Lexikon kiegészítő harmadik kötetének összeállítása illetve egy katonai értelmező szótár elkészítése, hosszú távú együttműködési megállapodások vannak előkészítés alatt a Honvédelmi Minisztériummal illetve a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel, szabadegyetemi jellegű előadás-sorozat terve formálódik a HM Rekreációs és Kulturális Kht. bevonásával.
Turcsányi Károly arról beszélt felszólalásában, hogy a haditechnika változásai maguk után vonják a változásokat a harceljárásokban, utóbbiak viszont változásokat idéznek elő a szervezetben és a vezetésben. A lényeg, hogy a középpontban mindig az ember áll.
Czene Gréta felszólalásában a világ átrendeződéséből indult ki, felvetette, hogy a hadtudománynak és a biztonságpolitikának választ kell adnia a változások eredményeképpen felvetődő új kérdésekre.
Boldizsár Gábor ezredes, a Civil-katonai kapcsolatok szakosztály elnöke a békemissziókkal összefüggésben mondta el saját tapasztalatait. A magyar katonák valós körülmények között tesztelhetik a technikai eszközöket is, a vonatkozó szabályzatokat is. A tapasztalatok feldolgozása komoly segítséget nyújt a honvédség számára a haza védelmével kapcsolatos feladatok elsajátítása érdekében, de a Szövetség számára is a nemzetközi biztonság fenntartása céljából folyó műveletekben.
További hozzászólások után Nagy László, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke mondott zárszót. Bejelentette, hogy a közgyűlésen elhangzott felszólalások legfontosabb elemei szerkesztett formában megjelennek a Hadtudomány 2010/4. számában, továbbá hogy minden elhangzott javaslattal érdemben fog foglalkozni az elnökség. Összességében sikeresnek ítélte a közgyűlést, és megköszönte az aktív részvételt.
