Napjaink hadtudománya
című elméleti-tudományos konferencia
2009. február 26-án a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen elméleti-tudományos konferencia került megrendezésre Napjaink hadtudománya címmel. A három társszervező maga a Nemzetvédelmi Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottsága és a Magyar Hadtudományi Társaság volt, a rendezvény pedig egy konferencia-sorozat első eseménye. A szervezők megfogalmazása szerint a konferencia célja a hadtudomány tartalmában, fogalmában, összetevőiben és más vonatkozásokban a megváltozott körülmények hatására bekövetkezett változások elemzése volt.
Szabó János professzor, az egyetem rektora mondott megnyitó beszédet, amelyben tudomány-rendszertani szempontból helyezte el a hadtudományt a biztonsággal és biztonságpolitikával összefüggő tudományterületek sűrűjében. Utalt a Magyar Köztársaság nemrégiben elfogadott nemzeti katonai stratégiájára, mint iránymutató, korszerű dokumentumra, amely tükrözi a hadtudományi kutatások legújabb eredményeit.
A folytatásban a jelenlévő mintegy 50 szakember öt bevezető-vitaindító előadást hallgatott meg, amelyek lényegi mondanivalója az alábbiakban foglalható össze:
Nagy László, a Hadtudományi Társaság elnöke a hadtudomány tárgyának kibővüléséről, az új kutatási területekről beszélt, illetve felvázolta a tervezett konferencia-sorozat további rendezvényeit.
Kőszegvári Tibor professzor a Hadtudományi Bizottság felkérésére az időszerű problémákról adott rövid áttekintést, kiemelve a gerillahadviselést. Megállapította, hogy a felkelők elleni harc - szóhasználatban - felváltani látszik a terroristák elleni küzdelmet.
Solymosi József professzor az egyetem képviseletében a katonai műszaki tudományok terén elért legújabb kutatási eredményekről számolt be, rámutatott, hogy a katonai eszközrendszer és a hadtudomány állandó kölcsönhatásban vannak egymással.
Matus János professzor ugyancsak a Hadtudományi Bizottság részéről a konfliktusok és válságok tapasztalatairól, a világban végbemenő hatalmi átrendeződésről adott tájékoztatást. Kiemelte a biztonság gazdasági összetevőjének fokozódó jelentőségét, a biztonságfelfogás átalakulását, és rámutatott az Európai Unió növekvő szerepére.
Végül Resperger István ezredes az egyetem részéről adott egy szemléletes áttekintést a jelenlegi fegyveres konfliktusok hatásáról a hadtudományra. Rámutatott a politikai és a katonai tervezés harmóniájának szükségességére, az aszimmetrikus műveletek legfontosabb jellemzőire.
Az előadásokat élénk vita követte, amelyben tíznél is több részvevő fejtette ki véleményét az elhangzott előadásokkal, azok vitatható vagy kiegészítésre szoruló elemeivel kapcsolatban. Az előadásokban is, a vita során is sok továbbgondolásra érdemes felvetés hangzott el. Az egyik legfontosabb következtetés, amely a hozzászólásokból leszűrhető volt, hogy a hadtudomány valóban állandó változásban, fejlődésben lévő, interdiszciplináris tudományág, amelynek ugyanakkor az integráció és a dezintegráció kettős folyamatában kell megtalálnia a maga helyét, szerepét.
A konferencia utolsó mozzanataként Nagy László a Magyar Hadtudományi Társaság, Szenes Zoltán pedig az MTA Hadtudományi Bizottsága részéről mondott zárszót. Egybehangzóan megállapították, hogy a konferencia hasznos és eredményes volt, továbbá hogy a sorozat továbbfolytatásra érdemes.
A február 26-ai konferencia szerkesztett anyaga hamarosan meg fog jelenni a Hadtudomány című folyóiratban.
